Csak úgy...

Nem gasztro, nem vág a témába, csak úgy...
... le kellett írnom. Nincsenek véletlenek és engem ez az idézet most nagyon megtalált. Annyira benne van minden. Annyira igaz.

„Gondolj úgy vágyad tárgyára, mintha már a sajátod lenne. Tudd, hogy meg fog érkezni, ha eljön az ideje. Hagyd, hogy így legyen. Ne aggodalmaskodj miatta. Ne gondolj a hiányára. Tudd, hogy a tiéd, hogy hozzád tartozik, hogy már most a birtokodban van."
Robert Collier (1885-1950)

A kép innen származik: http://kepguru.hu/

Gasztro hírek - Jön a mesterséges hús

Új rovat indul az Ízkaravánon Gasztro hírek címmel. Táplálkozással, életmóddal kapcsolatos híreket, újdonságokat olvashattok majd itt, de lesznek hírek gasztronómiai rendezvényekről is.

Indításként egy érdekes hírt boncolgassunk: szeretnénk -e mesterségesen előállított húst enni?

A hírek szerint erre már nem kell sokáig várnia annak, aki nem ódzkodik az állati őssejtekből előállított fehér színű "hústól". Bár a kísérleti termék még nem kapott zöld utat, de máris sok kérdést vet fel. Vegetáriánus és állatvédő embereknek tényleges alternatívaként szolgálhat? A környezettudatos emberek ezt fogják választani a valódi hús helyett?

A szintetikus hússal visszaszorítható lenne az állattartás, mely a klímaváltozás egyik fő oka. Nem gondolnánk, de az állattartás az üvegházgáz kibocsátások 18 százalékáért felelős, míg a globális közlekedés kibocsátása "csak" 13,5%.

De tényleg ez a megoldás? Napjainkban, amikor egyre inkább kerüljük a minket körülvevő adalék- és műanyagokat, van ennek jövője? Én a valódi húsra szavazok és úgy gondolom, hogy szintetikus termékek előállítása helyett takarékosabban és hatékonyabban kéne bánnunk a Föld erőforrásaival. Talán ez jelentené a megoldást.

Ti mit gondoltok?

Levél az olvasóhoz

Kedves olvasóm!
Képzeld el a következő ételt. Mondom a hozzávalókat.

Hosszú makaróni szálak aranyló, mustárral és sajttal gazdagított besamel mártásban megforgatva, vékonyra szeletelt sonkával lerakva és sajttal egybesütve. Így hangozna, ha egy étterem étlapján olvasnád.
Sikerült elképzelned? Ha igen, akkor nálad van a kép és itt a recept a megvalósításhoz.
Készülhet a sonkás-sajtos makaróni csőben sütve.

Jó étvágyat hozzá!

Üdvözlettel,

A Karaván vezetője
Ui.: Remélem nem baj, hogy az olvadó sajt látványa helyett (nem lett volna igazán sokatmondó) most kivételesen a képzeletedre bíztam a vizuális megjelenítést. J

Hozzávalók (4 nagy adaghoz):
5 dkg vaj
35 dkg makaróni
5 dkg liszt
8,5 dl tej
15 dkg cheddar sajt
10 dkg ementáli vagy Gruyere sajt
1 evőkanál mustár
25 dkg szeletelt sonka
só, bors
kevés zsiradék a sütőtál kikenéséhez

Forró, lobogó vízben puhára főztem a tésztát, majd leszűrtem. A mártáshoz a vajat egy nagy lábasban megolvasztottam, hozzáadtam a lisztet és pár másodpercig kevergettem. Levettem a tűzről, majd fokozatosan hozzáöntöttem a tejet és csomómentesre kevertem. Visszatettem a tűzhelyre és állandó keverés mellett mártás sűrűségűre főztem. Akkor jó, ha egy kanalat belemártva bevonja a kanál hátoldalát (ahogy mondani szokták: nem csöpög, hanem folyik). Forrás után pár perccel eléri ezt az állagot.
Lereszeltem a kétféle sajtot, és amikor a mártás elkészült, a sajt kétharmadát hozzáadtam. Addig kevergettem, amíg a sajt teljesen elolvadt benne és egyneművé vált. Ekkor hozzáadtam a mustárt, majd sóval, borssal ízesítettem.
A kifőtt és lecsepegtetett makarónit beleforgattam a mártásba és kiolajoztam egy sütőtálat. A rétegzéshez a makarónit elharmadoltam. A rétegek pedig így néztek ki: egy adag makaróni, egy réteg sonka ráfektetve, megint egy adag makaróni, egy réteg sonka és a végére a harmadik adag makaróni.
Megszórtam a félretett reszelt sajttal és 200 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt átsütöttem.

Forrás: Rachel Allen: Home Cooking
A kép innen származik: www.picasaweb.google.com

Zöldbabos-tonhalas quiche

Ez a recept nagyon lassan jutott el idáig. Még tavasszal láttam a Paprika tv-ben az ötletet, nyáron meg is valósítottam és most így ősz elején meg is írom. Azt hiszem ezzel sikerült felállítanom saját negatív rekordomat. Azt vettem észre, hogy egyre több idő telik el a megvalósítás és a közlés között. De ígérem, igyekszem felállítani a pozitív rekordomat is.

Hozzávalók:
A vajastésztához:
1 csipet só
175 g liszt (én teljes kiőrlésű lisztet használtam)
85 g kemény vaj vagy margarin, kis kockákra vágva
1 db tojás
2-3 kávéskanál hideg víz

A töltelékhez:
20 dkg zöldbab
1 konzerv tonhal
só és frissen őrölt bors
2 tojás
2 dl tejszín

A tésztához a lisztet és a sót egy tálba szitáltam és hozzá morzsoltam a vajat. Amikor a keverék már finomra darált kenyérmorzsához hasonlított, a liszt közepében kialakított mélyedésbe beleütöttem a tojást és hozzáadtam 2 kávéskanál vizet. Egy kés hegyével elkevertem, majd kemény tésztává gyúrtam. A kész tésztát felhasználásig (kb. fél óra) a hűtőbe raktam. (Ha nem használjuk fel azonnal, legfeljebb 2 napig a hűtőben eláll.)
A töltelékhez a zöldbabot puhára pároltam (én fagyasztottat használtam), a tonhalról leöntöttem az olajat és villával kisebb darabokra vágtam.
A hűtőből kivettem a tésztát, majd egy 23 cm átmérőjű formába reszeltem a reszelő nagylyukú oldalán. Ujjaimmal addig nyomkodtam, míg a formát a peremével együtt szépen kibélelte.
A tésztán szétterítettem a zöldbabot, majd rátettem a tonhal darabkákat. Kézi habverővel összedolgoztam a tojásokat a tejszínnel, majd sóval, borssal fűszereztem. A tojásos masszát a tésztára öntöttem.
A sütőt előmelegítettem 200 fokra és a quiche-t háromnegyed óra alatt készre sütöttem.

A tészta forrása: Ízek a világból - Egytálételek (Reader's Digest Válogatás)

Müzli muffin

A müzlit nehéz sokoldalúan variálni. A szokásos felhasználási módokon kívül itt van ez az ötlet, keverjük liszthez és süssük meg! Ha cukor helyett mézet, fehér liszt helyett teljes kiőrlésű lisztet használunk, még egészségesebb és táplálóbb finomságot kapunk. A recept eredetileg kerek tortaformára szól, de én ugyanezt az adagot 12 muffin formában osztottam el. Így praktikus és magammal vihetem, amikor csak akarom.

Hozzávalók:
2 tojás
20 dkg cukor (én helyette 10 dkg mézet használtam)
4 dl tejföl
1 csomag sütőpor
30 dkg liszt
30 dkg gyümölcsös müzli

Egy tálban a tojásokat enyhén felvertem, majd a mézzel elkevertem, végül a tejfölt is hozzáadtam. Egy másik tálban a liszthez hozzáadtam a müzlit és a sütőport. Összeforgattam, majd a tejfölös tojásba kevertem.
A sütőformába papírkapszlikat tettem és a tésztát egyenletesen elosztottam 12 részre. 180 fokra előmelegített sütőben 30 percig sütöttem.

Milánói spagetti

A milánóinak számtalan variációja létezik, mégis egyet jelent. Lehet spagettivel, makarónival, sertésbordával vagy anélkül készíteni. A lényeg, hogy a paradicsomos mártásba füstölt főtt sonka és gomba kerüljön. Ettől lesz milánói a milánói. És ami még nagyon fontos, hogy parmezán sajttal szórjuk meg a tetejét. Ezek a főbb pontok. A többi már szabadon variálható. Ez most az én változatom.

Hozzávalók (4 személyre):
40 dkg spagetti
néhány evőkanál olaj
1 vöröshagyma
25 dkg gomba
20 dkg főtt füstölt sonka
14 dkg sűrített paradicsom
1 kiskanál kristálycukor
fél-fél mokkáskanál bazsalikom, kakukkfű, rozmaring
só, bors
10 dkg parmezán sajt

A spagettit enyhén sós vízben megfőztem, lecsepegtettem, majd hideg vízzel leöblítettem.
A mártáshoz a hagymát meg a gombát megtisztítottam, az előbbit finomra aprítottam, az utóbbit félbevágtam és felszeleteltem. A sonkát vékony csíkokra vágtam.
A hagymát kevés olajon üvegesre sütöttem. A gombát meg a sonkát hozzáadtam és nagy lángon 5 percig pirítottam. Megborsoztam, 1 mokkáskanál sóval ízesítettem. Amikor a gomba megpuhult, a paradicsompürét belekevertem, a cukorral ízesítettem és 1-2 deci vízzel higítottam. A bazsalikomot, a kakukkfüvet és a rozmaringot beleszórtam. A mártást összeforraltam, majd a tésztát beleforgattam. Ahogy a tészta felveszi a mártást, ízlés szerint vízzel még tovább higítható.
A tésztát parmezán forgácsokkal a tetején tálaltam.

Túlóra kontra vacsora

Az elmúlt hetekben életemben a munka került az első helyre. Ismerőim szerint egy fontos szó kimaradt ebből a mondatból: "ÚJRA". Mit csináljak? Szeretem a munkám és szeretem azt maximálisan elvégezni.
De a történetet nem is erre akartam kihegyezni, hanem arra, hogy ilyenkor az embernek kevesebb ideje jut magára és így a főzésre is. Ez a sonkás-póréhagymás-borsós tészta is csak azért készült el, mert a hozzávalókat már korábban megvettem hozzá. Adott volt a helyzet, úgyhogy túlóra ide vagy oda, ebből vacsora lett.
A többi este pedig a készétel- és szendvics ipart támogattam. :)

Hozzávalók (4 személyre):
300 g spagetti
175 g mélyhűtött zöldborsó (én konzerv zöldborsót használtam)
25 g vaj (én olajjal helyettesítettem)
1 nagy póréhagyma
4 tojás
140 g vastag szelet füstölt sonka, kockákra vágva
85 g cheddar sajt, reszelve

Nagy fazék forró sós vízben kifőztem a tésztát. A póréhagymát megmostam és felkarikáztam, majd a felmelegített zsiradékon fedő alatt puhára pároltam. Felvertem a tojásokat, sóval, borssal fűszereztem.
A tésztát leszűrtem, majd a még forró fazékba vissza is tettem. Hozzáadtam a leöblített zöldborsót, a póréhagymát, a felvert tojást, a sonkát és a sajt felét. Jól összekevertem, ízlés szerint megsóztam és a maradék sajtot rászórtam.

Megj.: Aki mélyhűtött zöldborsót használ, az a spagetti főzővízébe tegye az utolsó 3 percben, majd azzal szűrje le és azzal együtt tegye vissza a forró fazékba.

Forrás: BBC Good Food Magazine: 101 tésztaétel

Sajtos-kukoricás-brokkolis tészta

Egy-egy sikertelen recept engem hosszú időre el tud riasztani az újbóli próbálkozástól, de még a hasonló összetevőkből álló receptektől is. Miután egy brokkolis kísérletem kudarcba fulladt, a receptet megsemmisítettem és brokkolit sem akartam egy ideig látni. Így indultam neki, aztán találkoztam ezzel a recepttel és úgy döntöttem, ezt kipróbálom. Kicsit olyan volt, mint visszaülni a lóra, miután az ledobott. Ha brokkolit mostanában nem is fogok sokat főzni, de ez a tésztás könyv meghozta a kedvem más receptek kipróbálására is.

Hozzávalók (2 adaghoz):
100 g masnitészta
140 g brokkolirózsa
198 g konzervkukorica, leszűrve és leöblítve (én egy doboz kukoricát használtam)
25 g vaj
100 ml tej
100 g cheddar sajt, lereszelve

A tésztát forrásban lévő, bő, sós vízben kifőztem. A brokkolirózsákat egy másik lábosban ugyancsak forró vízben puhára főztem. Mindkettőt leszűrtem.
A vajat egy közepes méretű lábasban fölolvasztottam, majd hozzáöntöttem a tejet. Felforraltam, majd levettem a tűzről. Beleszórtam a sajtot és addig kevertem, amíg felolvadt.
A mártást visszatettem a tűzre, hozzákevertem a tésztát, a brokkolit, a leszűrt kukoricát és az egészet összeforgattam. Ízlés szerint sóztam, borsoztam, majd még melegen tálaltam

Forrás: BBC Good Food magazine: 101 tésztaétel

Flamand hagymás lepény

Ezt a lepényt még a karácsonyi készülődés időszakában sütöttem. Lefényképeztem és egy téli hangulatú bejegyzést terveztem hozzá írni, de akkor nem volt rá időm. Aztán kitavaszodott. Nyiladozó virágok és megdőlő melegrekordok mellett meg mégsem írhatok zúzmarás fákról! Úgyhogy idáig húztam-halasztottam és ma időjárástól függetlenül megosztom mindenkivel. :)

Hozzávalók:

A vajastésztához:

1 csipet só

175 g liszt (én teljes kiőrlésű lisztet használtam)

85 g kemény vaj vagy margarin, kis kockákra vágva

1 db tojás

2-3 kávéskanál hideg víz

A töltelékhez:

80 dkg póréhagyma (tisztítás után fél kg)

5 dkg vaj (én olajat használtam)

só és frissen őrölt bors

2 tojás

2 dl tejszín

1-2 késhegynyi frissen reszelt szerecsendió

A tésztához a lisztet és a sót egy tálba szitáltam és hozzá morzsoltam a vajat. Amikor a keverék már finomra darált kenyérmorzsához hasonlított, a liszt közepében kialakított mélyedésbe beleütöttem a tojást és hozzáadtam 2 kávéskanál vizet. Egy kés hegyével elkevertem, majd kemény tésztává gyúrtam. A kész tésztát felhasználásig (kb. fél óra) a hűtőbe raktam. (Ha nem használjuk fel azonnal, legfeljebb 2 napig a hűtőben eláll.)

A töltelékhez a póráhagymákról levágtam a (sötét)zöld részeket és a gyökeret. A megmaradt szárakat megmostam és 1 cm-es darabokra karikáztam. Az olajat felforrósítottam, a pórékarikákat rádobtam, sóztam, borsoztam. Jól összekevertem és lefedve mérsékelt tűzön 20-25 perc alatt - miközben néha megkevertem - puhára pároltam. Miután elkészült, hűlni hagytam.

Kézi habverővel összedolgoztam a tojásokat a tejszínnel, majd fakanállal hozzákevertem a már langyosra hűlt póréhagymát. Az így kapott tölteléket sóval, borssal, szerecsendióval fűszereztem.

A hűtőből kivettem a tésztát, majd egy 23 cm átmérőjű formába reszeltem a reszelő nagylyukú oldalán. Ujjaimmal addig nyomkodtam, míg a formát a peremével együtt szépen kibélelte. A sütőt előmelegítettem 200 fokra.

Az elkészült tölteléket a tésztába öntöttem, elsimítottam és 1 óráig sütöttem.

A tészta forrása: Ízek a világból - Egytálételek (Reader's Digest Válogatás)

A töltelék forrása: Stahl Judit: Végre otthon!

Molnárka

Ez a történet 5 héttel ezelőtt kezdődött. Ekkor derült ki egy ártatlan kérdés után, hogy kisöcsém még nem evett molnárkát. Sőt, még nem is hallott róla! Naivan csak annyit kérdezett: "Mi az? A kis molnár?"

Magyarázat helyett felkutattam a neten található molnárka recepteket és nekiálltam a gyártásnak. Több receptet több változatban is kipróbáltam. Első próbálkozásaim nem sikerültek tökéletesre, hol a tészta állaga, hol az íze nem volt molnárkás. Végül Fakanál pufijában megtaláltam a tökéletes receptet.

Így 5 heti kísérletezgetés után megszületett az igazi molnárka, melyet öcsémmel együtt az egész család élvezettel fogyasztott.

Hozzávalók (kb. 12-14 molnárkához):

1 tojás

2 evőkanál joghurt vagy tejföl

5 dkg olvasztott vaj

1 dl langyos tej

50 dkg liszt

7 gr szárított élesztő

1,5 teáskanál só

1-2 evőkanál kristálycukor

+ 1 tojás a lekenéshez

A lisztet kimértem, beleszórtam a száraz hozzávalókat, majd a nedveseket is. Puha tésztát gyúrtam belőle, majd kb. 1 órát kelesztettem.

A megkelt tésztát átgyúrtam, kolbász vastagságú rúdakat formáztam belőle, majd ezeket 10-13 cm-es darabokra vágtam. Végeiket kicsit lenyomkodtam, kifli formára alakítottam őket és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam.

Kb. 20 percig még kelni hagytam, majd lekentem a tetejüket egy felvert tojással. 180 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt szép aranybarnára sütöttem.