Gasztro hírek – A brokkoli szubjektivitása

Szereted a brokkolit? Vagy nem? Az ízlés szubjektív dolog. De mikor is tudatosul ez bennünk?

Egy kísérlet rámutatott arra, hogy már egészen pici babák képesek annak megértésére, hogy teljesen szubjektív dolog, hogy ki mit szeret.

Tizennégy és tizennyolc hónapos babákkal végezték a kísérletet, melynek a babákon kívül a másik főszereplője a brokkoli volt.

A babák elé két tálat helyeztek, egyet finom rágcsálnivalókkal, egyet pedig nyers brokkolival. 

A kísérletvezető a babák előtt először úgy evett a két tálból, ahogy a babák is tették volna, a rágcsálnivalót örömmel, a nyers brokkolit undorral fogyasztotta el. Amikor a kísérletvezető a rágcsálnivalóból kért, a kisebb és a nagyobb babák is örömmel adtak neki belőle.

Másodszorra a kísérletvezető a rágcsálnivalót ette undorral és a brokkolit örömmel. Amikor a kisebb babáktól a brokkoliból kért, ők újra örömmel adtak belőle. Azonban a nagyobb babák már furcsállották a helyzetet és elgondolkodtak: „Ebből a rossz ízű brokkoliból kér? Biztos?” De végül adtak neki.

Életünk tizennegyedik és a tizennyolcadik hónapja között „ébredünk rá arra” és tanuljuk meg, hogy az embereknek szubjektív szempontrendszerük van, így az ízlés és a „ki mit szeret” kérdése szubjektív dolog.

Forrás: Mindennapi pszichológia 2013/4 (Szalay Ágnes)

A kép innen származik: http://www.babaradio.ro/?attachment_id=1232

Gasztro hírek - Az ötödik

Ha megkérdeznélek, hány alapízt ismersz, melyeket sorolnád fel? Édes, savanyú, sós, keserű. Ugye ezeket? De van egy ötödik is, ez az umami.
Nehezen megfogható, nem konkrét íz. Egy aminosavat, az L-glutamátot tartalmazó ételeket soroljuk ide. Ízfokozásra több ételt mesterségesen is felturbóznak ezzel az adalékanyaggal, de a természetben is megtalálható.
Születésünkkor találkozunk először az umamival, az anyatej különösen gazdag ebben a vegyületben.
De több erős ízű, intenzív ételben is megtalálható, ide sorolhatjuk pl. a parmezánt, a paradicsomot, a levegőn szárított sonkát, a szardíniát, a szójaszószt.
Az umamit a japán konyha előszeretettel használja, azonban nem köthető kizárólag egy-egy nemzet konyhájához.
Az umamik tökéletesen használhatók az ízek kiemelésére, feldobhatjuk velük ételeinket. De vigyázzunk velük, mert túl sok umami egyidejű használatával áteshetünk a ló túlsó oldalára és elveszthetjük ezen ételek varázslatos hatását.

Gasztro hírek - Gasztronómia felsőfokon

A gasztronómiával manapság sok helyen lehet ismerkedni. Egymás után nyílnak a főzőiskolák, melyekben jó hangulatú órákon lehet elsajátítani a főzés alapjait.
De kulináriát magasabb szinten is lehet már tanulni (igaz borsos áron, kurzusonként két és fél millió forintért), mivel Spanyolországban megnyitották a világ első gasztronómiai egyetemét. A világ minden tájáról érkező 320 pályázó közül 56-an kezdhették meg tanulmányaikat az ötszintes, 15 ezer négyzetméteres épület falai között.
Az épület érdekessége, hogy úgy tervezték meg, mintha emeletei egymásra rakott ételtálcák lennének, ezzel is utalva a kulináris élvezetekre.
Az egyetem mellett egy kilenc tagú tanácsadó testület is működik, mely a világ vezető szakácsaiból áll, de az oktatók is az élvonalba tartoznak. Az egyetem négyéves kurzust kínál, ezt követi az egyéves mesterképzés.
Ennek elvégzése után már biztosan mesterszakácsnak mondhatja magát a tehetséges nebuló. :)

Gasztro hírek - Jön a mesterséges hús

Új rovat indul az Ízkaravánon Gasztro hírek címmel. Táplálkozással, életmóddal kapcsolatos híreket, újdonságokat olvashattok majd itt, de lesznek hírek gasztronómiai rendezvényekről is.

Indításként egy érdekes hírt boncolgassunk: szeretnénk -e mesterségesen előállított húst enni?

A hírek szerint erre már nem kell sokáig várnia annak, aki nem ódzkodik az állati őssejtekből előállított fehér színű "hústól". Bár a kísérleti termék még nem kapott zöld utat, de máris sok kérdést vet fel. Vegetáriánus és állatvédő embereknek tényleges alternatívaként szolgálhat? A környezettudatos emberek ezt fogják választani a valódi hús helyett?

A szintetikus hússal visszaszorítható lenne az állattartás, mely a klímaváltozás egyik fő oka. Nem gondolnánk, de az állattartás az üvegházgáz kibocsátások 18 százalékáért felelős, míg a globális közlekedés kibocsátása "csak" 13,5%.

De tényleg ez a megoldás? Napjainkban, amikor egyre inkább kerüljük a minket körülvevő adalék- és műanyagokat, van ennek jövője? Én a valódi húsra szavazok és úgy gondolom, hogy szintetikus termékek előállítása helyett takarékosabban és hatékonyabban kéne bánnunk a Föld erőforrásaival. Talán ez jelentené a megoldást.

Ti mit gondoltok?