Behajtani tilos! 1. rész - Lecsós csirkemáj

A mélyhűtőmbe az ételek inkább befelé vándorolnak, kifelé kevésbé. Mivel most már mindenképpen le kell engednem a hűtőt, így „kitettem” a Behajtani tilos! táblát és feldolgozom az ott talált alapanyagokat.
Ma 35 dkg csirkemájat vettem elő és lecsós csirkemájat készítettem joghurtos tésztával.

Hozzávalók:
35 dkg csirkemáj
1 kis fej hagyma
60 dkg zöldpaprika
30 dkg paradicsom
15 dkg tészta
1 pohár joghurt (minél sűrűbb, krémesebb fajta, pl. Danone Activia)
olaj
só, cukor
a díszítéshez petrezselyem

A hagymát megpucoltam, apróra vágtam és kevés olajon megfonnyasztottam. A paradicsomot kicsumáztam és nagyobb darabokra vágtam, majd hozzáadtam a hagymához. A keveréket a paradicsom széteséséig főztem.
A paprikákat karikákra vágtam és a hagymás paradicsomhoz adtam, majd fedő alatt addig főztem, míg minden hozzávaló puha nem lett (kb. 20 perc).
Amíg a lecsó készült, sós vízben kifőztem a tésztát. Leszűrtem, hideg vízzel leöblítettem, kicsit hagytam megszáradni.
Amikor a lecsó elkészült, hozzáadtam a darabokra vágott csirkemájat és még kb. 10 percet főztem. Kevés cukorral és sóval ízesítettem. A kihűlt és lecsepegtetett tésztához hozzákevertem a joghurtot.
A májat kevés petrezselyemmel megszórtam és a tésztával tálaltam.

Tojáslepény cukkinivel

Ez a tojáslepény a kapros rakott zöldbabhoz hasonlóan házias étel. De teljesen más értelemben házias. Nem nehéz húsos ételként kapja ezt a jelzőt. Inkább a családdal, az otthon melegével, a puhasággal, az egyszerűséggel kapcsolódik össze. Talán nem véletlen, hogy Stahl Judit könyvében ez az étel a „nyaralós tojáslepény cukkinivel” nevet kapta.

Hozzávalók (2-3 adaghoz):
fél kg cukkini (kicsi, zsenge példányok)
1 evőkanál só
5 dkg szikkadt kenyérbél
5 dkg parmezán vagy parmezán jellegű sajt (pl. Grana Padano)
1 friss, hosszú rozmaringág, levelei apróra vágva (én most őrölt rozmaringot használtam)
3 tojás
2 és fél dl tejszín
1 késhegynyi frissen őrölt bors
1 késhegynyi frissen reszelt szerecsendió

a forma előkészítéséhez kevés vaj

A cukkinikről levágtam a végeiket, majd az így kapott zöldséghurkákat a reszelő nagy lyukú oldalán lereszeltem. A reszeléket összekevertem a sóval és 20 percre félretettem.
Ezalatt a kenyérbelet ujjaimmal morzsásra őröltem, a parmezánt megreszeltem. A besózott cukkinit - a 20 perc elteltével - szűrőben folyó víz alatt alaposan átöblítettem, kézzel kinyomkodtam belőle a nedvességet és papírtörlőn szétterítettem, hogy minél szárazabb legyen.
A tojásokat kézi habverővel összehabartam a tejszínnel, a borssal és a szerecsendióval, majd fakanállal hozzákevertem a morzsás kenyérbelet, a parmezánt, a rozmaringot és a száraz cukkinireszeléket.
Előmelegítettem a sütőt 200 fokra és kivajaztam egy 24 cm átmérőjű, 5 cm magas peremű kerek sütőformát.
A masszát egyenletes rétegben átkanalaztam a formába, elsimítottam és 20-25 perc alatt megsütöttem.

Forrás: Stahl Judit: Gyors házias ételek

Melegítsünk!

Csodálatos szerkezet az emberi test. Mindig azt kívánja, amire szüksége van. Eddig úgy gondoltam, hogy ez így működik és kész. De a minap egy cikkben ennek tudományos oldaláról is olvashattam. Furcsa volt egy tudat alatt működő, megfoghatatlan érzésről konkrétumokat olvasni és átélni az "aha" élményt.

A Bioinfo Magazin "Melegítő hatású fűszerek és ételek" címmel közölt írást.
Furcsa, de az ételek melegítő hatásának semmi köze nincs ahhoz, hogy az étel forró vagy csípős -e. A kínai orvoslás, táplálkozás szerint sokkal fontosabb pl. az étel, az alapanyag színe, jin és jang jellege.
Melegítő hatásúak például a piros és a sárga ételek. Fűszerek közül a koriander, a rozmaring, a kapor, és az enyhén csípős paprika sorolható ide. A zöldségek közül melegítő hatásúak a főtt zöldségek, a póréhagyma, a zöldpaprika, a zöldborsó, a burgonya, a tök és a karalábé.
Meglepődve olvastam, hogy a gyümölcsöknek mind lehet melegítő hatása, de csak aszalva.

A cikket elolvasva kicsit elgondolkodtam, miket is eszek én télen. És rá kellett jönnöm, hogy tudat alatt ezeket az ételeket keresem.
Miután tél közepénél járva egyre kevésbé csúsztak le a friss zöldségek/gyümölcsök, hirtelen rákaptam az aszalt gyümölcsökre. Úgy látszik, nem véletlenül.

Adjuk a szervezetünknek azt, amit igényel. Ne erőszakoskodjunk. A szervezet természetesen tudja, mi a jó neki. Tudományosan is alátámasztott, hogy ami ösztönösen működik, az nem véletlenek halmaza. Nekem jó volt rádöbbenni erre és megerősítést kapni, hogy érdemes figyelni a belső hangokra.

A kép forrása: www.kepguru.hu

Kapros rakott zöldbab

Olyan rakott krumpli feelingje van ennek az ételnek. Valószínűleg a kolbász és a tejföl ismerős ízegyüttese miatt, mivel más közös hozzávalójuk nincs. Csodálkoztam is, miért pont a rakott krumpli jutott eszembe róla.
Ízlelgetés közben a másik felismerésem az volt, hogy finom, de meglepően kemény, nehéz étel, amit pusztán az összetevőkből nem gondoltam volna.
És egy figyelmeztetés a végére: aki a fentiek alapján vagy ellenére tervbe vette, hogy kipróbálja, siessen, mert szép, napos, meleg időben már nem kíván ilyet az ember. A kilókat ráérünk leadni később is!

Hozzávalók (4 nagy adaghoz):
60 dkg mélyhűtött, még fagyos zöldbab
5 gerezd fokhagyma (én ezt teljesen elhagytam)
5 dl tejföl
3 babérlevél
só és frissen őrölt bors
15 dkg juhtúró
2 dkg friss kapor (2 csokor)
15 dkg füstölt sajt

A húsos réteghez:
1 vöröshagyma
fél dl olaj
2 evőkanál sűrített paradicsom
25 dkg darált csirkemellfilé
só és frissen őrölt bors
fél evőkanál morzsolt majoranna
25 dkg puha parasztkolbász

A tepsi előkészítéséhez kevés olaj
A főzővízbe 1 evőkanál só
A tálaláshoz 3 dl tejföl

A zöldbabnak felforraltam a főzővizet. Amikor már forrt, beletettem 1 evőkanál sót és a babérleveleket. A zöldbabot kb. negyed óra alatt puhára főztem, majd leszűrtem.
A húsos réteghez megpucoltam a vöröshagymát, apróra vágtam és az olajon mérsékelt tűzön megfonnyasztottam. Hozzáadtam a sűrített paradicsomot, 1 percig együtt kevergettem őket, aztán belekevertem a darált húst is. Sóztam-borsoztam és még 3-4 percig kevergettem. Ezután megízesítettem majorannával, hozzáöntöttem 1 dl meleg vizet, és lefedve mérsékelt tűzön néha megkeverve, 10 perc alatt puhára pároltam.
A kolbász héját lehúztam, a kolbászhúst karikákra vágtam és szeletelőgépben aprítottam. (Ha elég puha a kolbász, akkor elegendő szétmorzsolni). Ezután a kolbászt hozzádolgoztam a darált húshoz.
A tejfölhöz hozzámorzsoltam a juhtúrót, belekevertem a megfőtt, leszűrt zöldbabot és az apróra vágott kaprot.
A sütőt előmelegítettem 200 fokra és kiolajoztam egy sütőtálat. A tálba kanalaztam a zöldbab felét, elsimítottam rajta a húsos keveréket, befedtem a maradék zöldbabbal és a tetejére reszeltem a füstölt sajtot.
Az ételt a sütőbe helyeztem és 25 perc alatt készre sütöttem. Tejföllel és friss kenyérrel tálaltam.

Megj.: Én a fokhagymákat kihagytam, de a felhasználásuk a következő lenne. 2 egész, megpucolt fokhagyma a zöldbab főzővízébe kerül a babérlevéllel együtt. A másik 3 fokhagyma összezúzva a juhtúrós tejfölt gazdagítja.

Forrás: Stahl Judit: Gyors házias ételek

Vichyssoise sajtos ostyával - a sápadt leves

Gondolkodóba estem e bejegyzés megírása előtt: „Megírjam egyáltalán?” Ez a leves annyira nem fotogén, hogy hiába tettem színes környezetbe, még így is fehér maradt. Akár tejet is önthettem volna a tányérba. De csalóka, mert a tejen kívül póréhagyma, krumpli és húsleves is került ám bele.
A ropogós sajtos ostya az egyedüli mentsváram. Csoportosan jól feldobják a levest, nem csak a színét, hanem ízét is.
Sápadtsága ellenére érdemes kipróbálni ezt a hidegen és melegen egyaránt fogyasztható "fehér levest".

Hozzávalók (2 adaghoz):
30 dkg krumpli
kb. 50 dkg póréhagyma (megtisztítva 25 dkg)
1 evőkanál vaj (2 dkg)
1 zöldségleveskocka (én most ezt elhagytam és húslevessel helyettesítettem)
3 dl tej
frissen reszelt szerecsendió
frissen őrölt bors
esetleg só

A sajtos ostyához:
néhány szál petrezselyem
6 dkg trappista sajt

Meghámoztam a krumplit, 3x3 centis kockákra daraboltam, vizet engedtem rá és félretettem. A póréhagymát megmostam és levágtam a zöldes részét. A fehér szárat 2 centis karikákra vágtam.
Egy lábasban megolvasztottam a vajat, rádobtam a póréhagyma karikákat és azonnal felöntöttem 5 evőkanál vízzel. Jól összekevertem, lefedtem, és kb. 6-8 perc alatt puhára pároltam.
Amikor a hagyma megpuhult, felöntöttem annyi húslevessel, hogy kb. 2 centivel ellepje (ez kb. fél liter húslevest jelent), majd a krumplit is hozzáadtam. (Aki leveskockát használ, a krumpli hozzáadása előtt morzsolja azt a lábasba és öntse fel vízzel).
Erős lángon felforraltam a levest, majd mérsékelve a lángot lefedtem az edényt és kb. 8 perc alatt a krumplit is puhára főztem. Amikor már minden megpuhult, elzártam a gázt, hozzáöntöttem a tejet és turmixgéppel simára pépesítettem. Szerecsendióval és sóval, borssal fűszereztem.
A sajtos ostyákhoz előmelegítettem a sütőt 175 fokra. Apróra vágtam a petrezselymet és sütőpapírral kibéleltem egy tepsit. A reszelő nagy lyukú oldalán megreszeltem a sajtot. A sajtreszeléket 4-5 centi átmérőjű kör alakú halmokban elosztottam a tepsin (kb. 18 kupac lett), és mindegyiket megszórtam petrezselyemmel. A forró sütőben 7-8 percet sültek az ostyák. A sütőből kivéve egy kicsit pihentettem őket, hogy megkeményedjenek, majd papírtörlőn leitattam róluk a keletkező zsiradékot és a levest az így elkészült sajtos ostyákkal tálaltam.

Forrás: Stahl Judit: Büntetlen örömök

Vacsora Alfredoval

Férfi? Igen. Olasz? Igen. Jártas a gasztronómiában? Igen. Ő Alfredo di Lello. De hiába is keresnénk az ismerőseim között, mert ő egy tésztaétel nevében él már csak. Az olasz vendéglős az 1900-as évek elején találta ki és szolgálta fel vendégeinek a vajas-tejszínes-parmezános tésztát.
Hagyományosan fettuccine (hosszúmetélt) tésztát borít az Alfredo mártás, de más tésztával is kipróbálható. Én spagettivel kevertem össze egy gyors vacsorához.

Hozzávalók (4-6 adaghoz):
50 dkg tészta
15 dkg frissen reszelt parmezán sajt
3,2 dl tejszín
9 dkg vaj
3 evőkanál felaprított, friss petrezselyem
só, bors

A tésztát nagy fazék forrásban lévő, sós vízben megfőztem. Leszűrtem, majd egy nagy tálba raktam. (Ha még ekkorra nem készül el a mártás, érdemes fedővel lefedni, hogy melegen tartsuk).
Amíg a tészta főtt, kis lángon megolvasztottam a vajat, beletettem a parmezánt és a tejszínt, majd állandóan kevergetve felforraltam. Ezután takarékra vettem és állandó keverés mellett addig főztem, amíg a mártás kissé besűrűsödött. Ekkor adtam hozzá a petrezselymet. Sóztam, borsoztam és jól összekevertem.
A forró mártást a meleg tésztára öntöttem és jól összekevertem. Friss petrezselyemmel megszórva azonnal tálaltam.

A recept forrása: Nélkülözhetetlen tészta könyv, Vince kiadó
Az alsó kép forrása: www.picasaweb.google.com

BÚÉK!

Az év utolsó napja engem egy kis visszatekintésre késztet mindig.
Ebben az évben indult útjára az Ízkaraván és nagy utat tett meg. Sok gasztrobloggert ismerhettem meg (egyelőre csak virtuálisan) és remélem engem is sokan megkedveltek.
Mindig nagyon örülök a visszajelzéseknek és annak, ha a recepteket mások is kipróbálják és azok elnyerik tetszésüket.
Jövő évben tervekkel megrakodva folytatja útját az Ízkaraván. Remélem minél többen csatlakoznak hozzám. A karaván 2009-ben több "megállót" tervez az ez évinél. Így remélem a több bejegyzésnek és receptnek nem csak én, hanem olvasóim is örülni fognak.

Mindenkinek Nagyon Boldog (és gasztronómiában gazdag) Új Évet Kívánok!

A kép forrása: www.kepguru.hu

Boldog Karácsonyt!

Békés, Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek! Jó készülődést, sütés-főzést, estére pedig nyugodt hangulatú meghitt ajándékozást kívánok!

A kép forrása: www.picasaweb.google.com

VKF XXI. - Isler

A Piszke által meghirdetett, irodalmi mű ihlette VKF-re I. Ferenc József császár kedvenc süteményét készítettem el.
Az időutazásra pedig Molnár Ferenc Egy pesti leány története című kisregénye inspirált. A mű a századelőn játszódik Budapesten. Egy középosztálybeli család - és leginkább annak eladósorban lévő lánya - történetén keresztül betekintést nyerhetünk ebbe a korba: a zsúrok, a hölgyek, az urak, a kaszinók világába.
Ez a kor és ezek az életképek ihlették ezt a süteményt, mely a korabeli cukrászdákba repít vissza képzeletben.

Hozzávalók (kb. 16 darabhoz):
A tésztához:
20 dkg liszt
15 dkg őrölt mandula vagy dió
20 dkg vaj
10 dkg porcukor
csipetnyi só

A nyújtáshoz:
finomliszt

A töltéshez:
10 dkg ribiszkelekvár (én erdei vegyes gyümölcs lekvárt használtam)

A bevonathoz:
20 dkg étcsokoládé
6 dkg vaj

A díszítéshez:
kókuszreszelék, esetleg dió vagy mandula

A tésztához a lisztet az őrölt dióval összekevertem, majd a puha vajjal, a porcukorral és a sóval gyors mozdulatokkal összegyúrtam. Letakarva 1 órára a hűtőbe raktam (még jobb, ha egy éjszakát pihen).
Sütéskor enyhén belisztezett gyúrólapon kb. 4 milliméter vastagságúra nyújtottam, majd egy 5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszúrtam. Sütőpapírral bélelt tepsire raktam, és előmelegített sütőben 190 fokon 12-15 percig sütöttem.
A tésztakorongok felét lekvárral megkentem, majd a maradék tésztát ráraktam (2-2 tésztakorongot fogtam össze így lekvárral), kissé le is nyomkodtam.
A bevonathoz a csokoládét a vajjal vízgőz fölött megolvasztottam, kb. 1 dl vízzel higítottam és a sütőrácsra helyezett süteményekre kanalaztam. Tetejüket kókuszreszelékkel és dióval díszítettem.
Az elkészült islereket végül a hűtőbe raktam dermedni.

(Megj.1.: Az eredeti receptben nem csak lekvárral, hanem csokikrémmel és lekvárral ragasztják össze a tésztakorongokat. A csokikrém szerintem elhagyható, elegendő a tésztákat a fent leírtak szerint lekvárral összefogni.
Megj.2.: Ez az isler a legfinomabb, amit valaha kóstoltam. Cukrászok által elkészítve ehhez nagyon hasonló isler a Szamos cukrászdákban ízlelhető meg.)

Forrás: Hagyományos és mai magyar konyha magazin 2000. dec.

Zöldborsós-sonkás lepény

"Már megint lepény!" - kiálthatnának fel rendszeres olvasóim. Talán kicsit túlzásba viszem a lepény sütést, de ez a végtelenül variálható étel annyira finom és praktikus, hogy nem tudok vele betelni.

Jellemző, hogy legfrissebb szerzeményű szakácskönyvemből is egy lepényt próbáltam ki először! Tésztaként a recept készen kapható omlós tésztát ajánl, de én házilag készítettem az alapot.

Hozzávalók:
A vajastésztához:
1 csipet só
175 g liszt (én teljes kiőrlésű lisztet használtam)
85 g kemény vaj vagy margarin, kis kockákra vágva
1 db tojás
2-3 kávéskanál hideg víz

A töltelékhez:
250 g mélyhűtött zöldborsó, felengedve
4 tojás
200 ml tejszín
85 g cheddar sajt, reszelve
85 g vastag sonkaszelet, hasábokra vágva

A tésztához a lisztet és a sót egy tálba szitáltam és hozzá morzsoltam a vajat. Amikor a keverék már finomra darált kenyérmorzsához hasonlított, a liszt közepében kialakított mélyedésbe beleütöttem a tojást és hozzáadtam 2 kávéskanál vizet. Késsel elkevertem, majd kemény tésztává gyúrtam. A kész tésztát folpackba csomagolva felhasználásig (kb. 20 perc erejéig) a hűtőbe raktam. (Ha nem használjuk fel azonnal, legfeljebb 2 napig a hűtőben eláll). A hűtőből kivéve a tésztát a folpack lapon kerekre nyújtottam, majd egy 23 cm átmérőjű formát kibéleltem vele. A sütőt előmelegítettem 200 fokra.

A töltelékhez egy tálban összekevertem a tojásokat a tejszínnel. Hozzákevertem a zöldborsót, a sajtot és a sonkát is, majd sóztam, borsoztam.

Az elkészült tölteléket a tésztába öntöttem és 200 fokon 1 óráig sütöttem.

A tészta forrása: Ízek a világból - Egytálételek (Reader's Digest Válogatás)

A töltelék forrása: BBC Good Food Magazin - 101 olcsó étel