2010. szeptember 9., csütörtök

Paradicsomos borsófőzelék

Az interneten találtam rá erre a receptre. Felkeltette az érdeklődésemet, mert a megszokott borsófőzeléket más környezetbe helyezte. Most úgyis rá vagyok kattanva a paradicsomos ételekre, gondoltam, kipróbálom.
El kell mondanom, hogy a recept csapnivaló. Felháborító, hogy milyen receptek találhatók meg a neten, amit ember még biztosan ki nem próbált. Hát én megtettem. Valahogy végül is főzeléket varázsoltam belőle!
Dühömben úgy döntöttem, hogy most kivételesen teljesen szöveghűen fogom a receptet közölni (nem szabadszövegesen, ahogy szoktam). És közben dőlt betűkkel kommentelek. Aki ki akarja próbálni, mert végül is nem rossz az alapötlet, a megjegyzéseimet érdemes figyelembe vennie.
És óvatosan a netes receptekkel! Kivéve a gasztrobloggerek oldalait. :)
Ja, és ha valaki tud elrettentő példát, honnan NE próbáljunk ki receptet (vagy csak óvatosan), várom a kommentjét.

Hozzávalók 4 személyre:
80 dkg zöldborsó (Fagyasztott? Vagy sem? Na mindegy, nálam fagyasztott volt.)
1 evőkanál paradicsompüré (Ezzel önmagában nincs gond, de nyugodtan elbír két evőkanálnyit is, és ez pont egy kis konzerv paradicsompüré mérete. Mit csináljak egy evőkanál megmaradt paradicsompürével? Én beletettem a főzelékbe.)
2 darab sárgarépa
fél fej vöröshagyma
1 csokor petrezselyem
só, cukor
1 evőkanál keményítő (vagy liszt), ha szükséges
olaj

Kevés olajon aranybarnára pirítjuk a megmosott, meghámozott és karikára vágott sárgarépát. (Nekem nem lett aranybarna, de azért pirítgattam szorgalmasan.)
Hozzáadjuk a paradicsompürét, és pirítani kezdjük. (Inkább folytatjuk, mert az előbb már elkezdtük. De oké, az ilyen apróságokon ne akadjunk fenn.)
Beleszórjuk a finomra vágott vöröshagymát, és azzal együtt barnára pirítjuk. Felöntjük kevés vízzel. (Nem tudom mennyi az a "kevés", olyan mint az "érzéssel". Nálam mondjuk fél deci-decit jelentett. Az kevés, nem?)
Sózzuk, és addig főzzük, amíg a répa szét nem fő. (Hát nem tudom, meddig kellett volna főzni, hogy a répa szétfőjjön. A répa maximum megpuhul, de szét nem fő. A másik probléma, hogyha nem adok hozzá időnként vizet, akkor nem is puhul meg és nem is fő szét, hanem odaég. Úgyhogy néha a vizet szükség szerint pótolni kell.)
Botmixerrel turmixoljuk. (Végre egy korrekt mondat. Tiszta sor.)
A zöldborsót is hozzáadjuk a paradicsomos léhez. (Ez tetszett a legjobban. Léhez???? A répa turmixolása után egy viszonylag sűrű répa masszát kapunk. A létől olyan messze áll...)
És készre főzzük. (Ha 80 dkg zöldborsót összekeverek egy répa masszával, azt még önmagában hogyan főzöm készre? Talán vízzel higítani kellene, mert amúgy sose lesz belőle főzelék. Én néhány deci vizet öntöttem hozzá, amíg főzelék sűrűségű nem lett.)
A végén ízlés szerint cukorral ízesítjük (ez szerintem elmaradhat, de oké, ízlés szerint), és megszórjuk a frissen vágott petrezselyemmel.
Szükség esetén kevés vízben elkevert burgonyakeményítővel (vagy 1 evőkanálnyi liszttel) sűríthetjük, ha nem lenne elég sűrű. (A már leégetett folyadék nélküli répás zöldborsó lehet, hogy elég sűrű önmagában is, de ha ésszerűen vizet is adunk hozzá, akkor sűríteni is érdemes.)

Hát ennyi lenne.

Forrás: Én itt találtam, de az interneten több oldalon is fellelhető.

3 megjegyzés:

Ildy írta...

Milyen cuki ez a szív alakú tükörtojás:)

Zsuzsanna írta...

Eh, már a Nők Lapja Konyha is idáig süllyedt? A könyvtárban megnézem az idézett lapszámot, vajon ki követte el ezt a konyhatechnológiai abszurdot. (A paradicsompüré megkeseredik a pirítástól, a répa és a borsó pedig nem puhul meg az erősen savas közegben. A hagyma sem tud megpirulni a paradicsomban.)
A "részeges szakács" szicíliai ihletésű hasonló receptjét épp tegnap láttam a Duna tévében, na, ott jó volt a sorrend. Talán erre emlékezett vissza a receptíró, akinek persze rossz a memóriája.

Krisztina írta...

A szív-formát a Butlers egyik boltjában vettem. Megtetszett, mert olyan vidám és más, mint a megszokott.
Weboldaluk is van, ott is megvásárolható: http://butlers.hu. Menuett tükörtojás szív-forma a neve.